Villány

Villány és környéke

Magyarország híres-nevezetes szőlőtermő tájai közül Baranya megye déli részén, a napsütötte, békés lankák ölelésétől védett síkságokon formálódott először bortúra.
A természeti tényezők e borvidéken olyan harmonikus környezetet biztosítanak a szőlőnek, amelyet kevés helyen találni. A vörös és fehérborok a múltban már Trieszt , Graz, Bécs és Prága piacain , sőt még a tengerentúlon is vevőre találtak.

A Villány-Siklósi Borút 11 településen kanyarog keresztül, s mutatja meg a figyelmes vendégeknek az értékes, sokszor páratlan látnivalókat. Mert ahogy az egy igazi borúthoz illik, a hűvös, penészes és nyirkos falú boltíves pincék, a szőlészet és borászat apáról fiúra szálló titkai, az évszázados relikviák, a jóféle étkek, a barátságos borosgazdák mellett a mediterrán jellegű, történelmi borvidék kulturális és művészeti értékekkel is várja az utazót.

Villány a nemzetközi hírnevű történelmi borvidék névadó települése. Feltehetően már a kelták idején is szőlőműveléssel foglalkozó családoknak adott megélhetést. A községben évszázados tapasztalatokra épül a borkészítés. A múltba visszanyúló kultúra írásos és tárgyi emlékeit őrzi a Bormúzeum. A település főutcáját kétoldalt hangulatos pincesor szegélyezi. A díszes, faragott ajtókon belépőket nagy szeretettel és testes vörösborokkal fogadják. A környéken régóta termesztett, legismertebb bor a kékoportó. A Villányi-hegység vonulatából csúcsosan kiemelkedő Szársomlyó (442 m) természetvédelmi terület. Az északi szeleket s a déli meleg áramlatokatszintúgy felfogó lejtők aljában helyezkedik el Nagyharsány. A tavasz közeledtét gyakran már februárban jelzi a kizárólag ezen a vidéken honos magyar kikerics. A hegy oldalában egykor működő kőfejtő több mint negyedszázada magyar és külföldi szobrászok nemzetközi hírű alkaotótelepe. A szoborpark háttereként felfelé kapaszkodó, harminc méter magas sziklafal festői kulisszaként szolgál, Déli irányban szép kilátás nyílik a szőlőtáblákkal, szántóföldekkel, mezőkkel szabdalt síkságra, ahol 1687-ben, a nagyharsányi csatában Lotharingiai Károly keresztény serege fényes győzelmet aratott Szulejmán ottomán hada felett. A községben a baranyai középkori emlékek egyik gyöngyszeme, a XIII. századból származó, többször bővített református templom érdemel figyelmet.

Palkonya hűen megőrizte a XVIII. században betelepített német ajkú szőlőművesek építészeti kultúráját. A virágoktól színes község legérdekesebb nevezetessége a XIX. század óta formálódott, egész domboldalt beborító, többszintes pincefalu, amelynek fehérre meszelt házacskái délcegen sorakoznak egymás közvetlen szomszédságában. A település katolikus tempolomát 1816-ban Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Noha dzsámira emlékeztet, a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. A török után telpültek Villánykövesdre németek, akik ma is ápolják hagyományaikat, szokásaikat.. Igaz ez a borkészítésre és az építészeti megoldásokra egyaránt. A kétszintes pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlékegyüttese, a borbarátok mindig nyitott ajtókra találnak. A Batthyányi-pincében -amelyet 1754-ben olasz építőmesterek alkottak-tartják minden évben az Európai Bordalfesztivál megnyitóját.